Digitális lábnyom?

Mit tudsz a digitális lábnyomaidról?

 

Tisztában vagyunk azzal, hogy ha egy erdőben sétálunk vagy pocsolyába lépünk, nyomokat hagyunk magunk után. De hogyan működik mindez a digitális világban? Mi is az a digitális lábnyom? Az internet, a virtuális világ még sokak fejében egy komolytalan, következmények nélküli látszatvilágként jelenik meg A valóság viszont az, hogy a hozzászólások, a feltöltött képek, videók, a rosszindulatú, vagy agresszív megnyilvánulások megkereshetőek évek múlva is. A digitális lábnyom fogalma azokra a jelekre, adatokra, nyomokra, tartalmakra vonatkozik, amelyek a felhasználó online jelenléte után maradnak.

Mik a következmények?

Az online világ egy végtelen és hatalmas méretű raktár, ahonnan nagyon kevés dolgot törölnek, és ami oda fölkerült, az évekkel később is visszaüthet. Nem csak azért, mert mi tettünk valamit, hanem mert mások is írhatnak rólunk, feltölthetnek képeket, videókat (a tagelések vagyis bejelölések, a bosszúpornó a két leggyakoribb jelenség ilyen téren) amin mi szerepelünk. A forrás megszűntetése sem megoldás, ugyanis azt a képet, cikket, videót valaki már lementhette egy adathordozóra, és onnan bármikor újra felbukkanhat.

Gondoljunk a hírességekhez kapcsolódó botrányra (The Fappening néven vált hírhedté), ahol a felhőbe feltöltött, intim fotókat tartalmazó fiókokhoz valaki hozzáfért és több ezernyi képet lopott el. A sztárok azonnal jóvátételt, jogi lépéseket és komoly nyomozást követeltek, ami meg is történt, de ennek ellenére meg kellett tanulniuk együtt élni a történtekkel, ugyanis ezek a képek, a mai napig megtalálhatóak online. Egy helyen letörlik, három másik címen újra elérhető – végtelen hajsza ez, ami viszont sokat mesél arról, hogy mit osztunk meg online és hogyan vigyázhatunk a privát adatainkra. Mi a tanulság? Mindenkinek, aki adatokat oszt meg magáról, aki feltölt, keresőket használ vagy jelen van az online térben, az nyomokat hagy maga után és ezekhez akár mások is hozzáférhetnek.

Ki vagyok online?

A digitális énképünk, vagyis az, ahogy magunkat bemutatjuk és az amilyen képet sugallunk magunkkal kapcsolatban az online világban is része a digitális lábnyomnak. A legtöbben a közösségi oldalakat a csúcsélményeink, a sikereink és irigylésre méltó események megosztására használjuk. Egyfajta emlék lenyomatok is ezek, de fontos, hogy nagyon gyakran torzított képet kapunk a valóságról, ha csupán ezek alapján akarunk valakiről képet alkotni. A digitális világ torzító és személyiségre gyakorolt negatív hatása akkor is megjelenik, ha direkt válogatott képeket, csak a legjobban sikerült szelfiket vagy a legelőnyösebb oldalunkat és pillanatainkat osztjuk meg rajta. Egy átlagos életnek is vannak hullámvölgyei, és még a legjobb időszakokat is követhet egy olyan, ahol hétköznapi dolgok történnek csak velünk.

Különösen fontos, hogy a serdülők ne olyan profilokkal és elvárásokkal találkozzanak, amelyek tökéletes alakot, csupa öröm életet és egyéb online illúziókat sugallnak, ezek ugyanis köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Akarhatunk felvágni és az örömünk, a dicsekvés és az örömteli dolgok megosztása is rendben van, de nem szabad engednünk, hogy az online és az offline énünk között szakadék legyen. Kudarcainkból fejlődhetünk és másoknak is segíthetünk a tapasztalatinkkal. Más esetben a nehézségeink megosztásában segítőkre lelhetünk, vagy egymáshoz kapcsolódva felismerhetjük, hogy az életnek ez is természetes velejárója és az őszinteség sokkal előbbre visz minket, mintha a boldogság illúziójával vennénk körbe magunkat.